Political Net

 Száz és ezer szám lehet sorolni az MSZP hibás döntéseit. Sőt kell is, azonban az egyes konkrét döntések értékelését bízzuk a párt prominenseire és véleményvezéreire. Azonban van egy magasabb szintje a dolgoknak. Megpróbáltunk összeszedni pár olyan pontot, ami stratégiai hiba az elmúlt 8 év politikai döntéseiben – hangsúlyozzuk a politikai, és nem a szakpolitikai döntéseket, eseményeket próbáltunk összegyűjteni. A felsorolás nem tükröz sorrendet.

 

1) Polgári Körök Balról

 A Fidesz a 2002 választási veresége után a szavazóbázisa egyben tartására hozta létre a Polgári Köröket. A sikeres taktikai húzásnak volt egy további pozitív hatása is, megnyílt egy fontos kommunikációs csatorna a párt és a szavazók között. Így könnyebben jutottak el az igények a szavazóktól a Fidesz felé. Továbbá ha a Fidesz ügyesen használja a Polgári Köröket a szükséges megszorításokat is könnyebben tudja a társadalommal elfogadtatni. Ezek hiánya az MSZP-t versenyhátrányba kényszerítette.

 

2) Háttér értékelő-elemző alapítvány hiánya

 Bár mindkét párt mögött van alapítvány (MSZP – Táncsics Alapítvány, Fidesz – Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány) azonban ezek a szervezetek elsősorban a pártok kiegészítő szervezetei, amelyek politikai küldetéssel rendelkeznek – cselekvéseiket és véleményüket erősen befolyásolja a párt irányvonala és a párt igényei. Ezzel szemben a Századvég Alapítványt kevéssé köti pártfegyelem, így érdemi szakmai munkát tud kifejteni. Az általa előalított anyagok, szakmai színvonala megfelelő. Bár párthovatartozása egyértelmű mindenki számára, azonban mindez nem ment a munka színvonalának rovására.

 

3) Belső konfliktusok kivetítése

 Az MSZP többször is hangos volt a belső konfliktusaitól. Akár eszünkbe jut Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter harca a miniszterelnöki pozícióért, akár Bajanai Gordon már már komikus kiválasztása. Az nem probléma, ha egy párton belül több nézet is ütközik, azonban ha a több nézet párton kívül is egymásnak esik az a párt számára káros – mivel nem egységet mutat hanem bizonytalanságot.

 

4) Rend párti politikus hiánya

 Horn Gyula, és Keleti György háttérbe szorulása óta az MSZP keretein belül hiánycikké vált egy olyan politikus aki a rendpártiságot képes megjeleníteni a választokkal szemben. Ezen embereknek – bár vitatható történelmi szerepük; különösen Horn Gyulának – rendvédelmi szervekben betöltött korábbi pozíciója egyfajta kemény, rendpártságot sugárzott kifelé. A két politikus már idősebb, azonban pótlásuk nem sikerült, bár korábban a rendőrségtől érkezett Doszpot Péter, vagy a honvédségtől Vári Gyula. Azonban nekik nem sikerült hosszú távon beépülni a pártba és az előbbi emberek image-ét továbbvinni.

 

5) Ideológiai és kommunikációs önellentmondás

 Az MSZP saját magát szociáldemokrata pártként definiálja. Azonban politikája és kommunikációja sokkal inkább kapitalista és piacpárti. A kommunikáció és a cselekvés közti különbségek önellentmondáshoz vezetnek. A párt ezek feloldásával próbálkozott, elvégre az Angliából importált harmadik utas politika nagyjából ezt takarná – viszont ezzel szemben a klasszikus szociáldemokrácia sokkal inkább az északi államokra jellemző. A szociáldemokrácia értékei és követelményei még elvi síkon se – vagy csak igen minimálisan – fogalmazódtak meg.

 

6) A kormányzás természetes eróziója

 Bármely párt van kormányon, az esetek döntő többségében a népszerűsége csökken. Természetesen megfelelő kampánnyal és hatékony kommunikációval ezen lehet változtatni, azonban válság sújtotta időszakban a kormányok kényszerpályán cselekszenek, és óhatatlanul az állampolgárok számára rövid távon kellemetlen döntéseket kénytelenek meghozni – ami viszont népszerűségük csökkenésével jár. Valamint ide tartozik, hogy kormánypozícióban minden tömegpártnál megjelennek az olyan emberek akik puszán önös érdekből, csak saját haszon végett vannak egy párt oldalán; ezek pedig óhatatlanul a korrupció és egyéb nem kívánatos döntések melegágyai lesznek.

 A Magyar Tudományos Akadémia több intézetből áll, egyik ilyen a Politikai Tudományok Intézete. Januártól – Pálinkás József ajánlásával – az igazgatója Kőrösényi András. 

 Kőrösényi a megjelent index cikk szerint pusztán anyagiakkal magyarázza Fricz Tamás eltávolítását.

 Azonban egy két érdekességen érdemes talán elgondolkodni. Fricz sajátos nézeteket vall, és erősen kritizálta – sokszor politológushoz vállalhatatlan stílusban – több cikkében is a baloldali kormányt, követelt előrehozott választásokat.

 Érdekes kérdés, hogy a korábban épp Fidesz közeliként elkönyvelt Kőrösényi választása pusztán anyagi alapú, és épp csak rá esett a választása; vagy pedig egyéb érdekek is befolyásolták döntését? Így a kormányváltás ismeretében nem elvetendő ez a teória sem. Értékektől persze nem lehet mentes egyetlen ember sem, de az érdeket egy tudósnak illik távol tartania magát.

 Ha tovább feszegetjük a húrt és elfogadjuk, hogy Fricz távozása esetleg a hely szellemiségével való összeegyeztethetetlenség eredménye, akkor is kétséges, hogy egy tudomány valamilyen nézetű képviselőjét helyes dolog-e eltávolítani – függetlenül attól, hogy egyetértünk-e Fricz nézeteivel vagy sem. (Saját véleményünk hogy egy Fricz kaliberű embernek éppúgy helye volna a politikatudomány legfelsőbb fórumában, mint egy Tamás Gáspár Miklósnak.)

 Ha Kőrösényi abban gondolkodik, hogy a PTI-t valamilyen ideológia irányába terelgesse akkor nem sokáig fogja vezetni remélhetőleg az intézetet. A tudományt nem lehet keretek közé zárni, még ha sokkal kényelmesebb a velünk azonos nézeteket hallgatni, addig talán nem biztos, hogy hasznosabb is.

 Vélhetőn Fritcz nem fog munka nélkül maradni; félteni biztosan nem kell – elég nagy hangja van, hogy rendszeresen bekerüljön a médiába, és megtalálja helyét a világban. Talán ez a történet nem is Fricz Tamásról szól, hanem sokkal inkább Kőrösényi Andrásról és az általa megálmodott Politikai Tudományok Intézetéről…

Lehet más a szocialista párt?

 Az MSZP bukása nem kétséges immáron. A pártnak megújulásra van szüksége, azonban nem csak retorikájában küllemeiben, hanem vezetésében is. Az első lépés megindult Lendvai Ildikó lemondásával. Azonban az igencsak kérdéses, hogy milyen mély változások fognak végre menni az MSZP belső szerkezetében.

 Ha megnézzük a párt alakulása óta eltelt időt, akkor megfigyelhető hogy a vezető pozíciót mindig is változtatta. Elsőként beszélhetünk egy Horn-Kovács időszakról, utána egy Medgyessy időszakról, majd egy Gyurcsány korszakról. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy amellett hogy a forntpolitikusok változtak ezek inkább hangsúlyeltolódások voltak. Talán első körben Gyurcsány hatalomátvétele volt az, amit valódi váltásként tekinthetünk, ugyanis a korábbi pártvezetés nagyjából egy időszakból érkezett.

 Természetesen túl éles határokat nem lehet húzni, hiszen, ha egy párt központi embere kiesik, akkor a mögötte lévő erőforrások is kiesnek – értjük mindezt humán, és gazdasági erőforrásokra is. Tehát, ha egy újabb generáció érkezik az MSZP vezető pozícióiba azoknak mindenképpen ki kell egyezni a mostani vezetőkkel, különben csak belső harcok terepe lesz a párt valódi munka helyett.

 A legismertebb hazai változás a Fideszhez köthető. 1994 után az addigi liberális pártból egy konzervatív párt lett; sokan – pl Fodor Gábor – ekkor ültek át az SZDSZ padsoraiba. Azonban a Fidesz jelenleg nyerő pozícióban van és nyerő csapaton nem változtat a csapatkapitány.

 Az MDF 1994-es bukását követően képtelen volt érdemben megújulni és ezzel a politikai paletta szélére került, és bár ügyes taktikai húzásokkal sikerült 2010-ig parlamenti pártnak maradnia, domináns szerepből kiesett.

 Egy pártnak alapvetően igazodnia kell a többi párthoz, a gazdasághoz, és a saját belső hatalomrendszeréhez. (Akit részletesebben érdekel a pártok változékonysága katt ide egy Csizmadia cikkért.)

 A kérdés alapvetően az, hogy jelenlegi vezetés helyébe kik is léphetnének, illetve hogy a jelenlegi vezetés – különös tekintettel Gyurcsány Ferencre – képes e elfogadni esetleges háttérszereplői státuszt. Véleményem szerint Gyurcsányra nem jellemző a visszavonulás – mint anno volt az Medgyessyre. Ez megnehezíti az a vezetői pozícióba törekvők útját.

 Legfontosabb kérdés, hogy az MSZP választmánya ki mellé fog állni – másképp fogalmazva, képes lesz-e a korábbi vezetéssel szembe helyezkedve utat engedni az „új generációnak”. Amennyiben igen, akkor még mindig fontos kérdés a két generáció racionális kiegyezése. E két lépcsőfok megjárása után indulhat el sikerrel az MSZP a megújulás irányába.

Irány magyar szociáldemokrácia?

 Amennyiben az első két lépést sikerült megtenni a következő kulcskérdés a merre tovább. Az MSZP jelenleg retorikájában és önmeghatározásában bal oldali, cselekményeit tekintve azonban inkább jobboldali gazdaságpolitikát folytató párt. A piac és az öngondoskodás korábban a jobboldalhoz volt köthető, azonban az angol harmadik út megjelenése után terjed el a bal oldali pártok között. A válság elmosta a piacba vetett hitet, és a nagyobb szociálishálót és fokozottabb államot hirdető pártok számára adott nagyobb felhatalmazást. A sors fintora, hogy itthon a legnagyobb jobboldali párt az amelyik szociáldemokrácia jellegzetességeit kommunikálja kiegészítve nemzeti retorikával.

 Jelenleg Magyarországon van szociáldemokrata párt. Azonban az emberek java mit sem tud róla.

 Az MSZP előtt egy esetleges irányvonalként felderenghet az, hogy visszatérjen a klasszikus szociáldemokrata eszmékhez. A fogadókészség – a Fidesz retorikájából kiindulva – megvolna egy valós szociáldemokrata pártra. A magyar baloldal legnagyobb pártja vélhetően sokat tanulhatna az északi államok szociáldemokrata pártjaitól.

 A kérdések nyitottak, és a rájuk adott válaszok akár mások is lehetnek. Azonban annyi bizonyos hogy 2010 április 11-e után meg kell változnia a magyar baloldal legnagyobb pártjának. Kíváncsian várjuk mindannyian milyen lesz az „Új Baloldal”?

A 2006. évi második forduló eredményeit, ha összehasonlítjuk a mostani eredményekkel láthatjuk, hogy az LMP és a Jobbik első sorban az MSZP-től vett el szavazatokat. A Fidesz szavazatia számát csekélyebb mértékben tudta növelni, így a %-os növekedés több okra vezethető vissza. Részint alacsonyabb részvétel részint, pedig a két új párt úgylátszik inkább az MSZP-től mintsem a Fidesztől vett el szavazatokat.

 Alapvetően két (ugyanazt az eredményt hozó) feltételezést vázolok fel:

 A korábbi feltételezések, hogy a Jobbik szavazói csalódott protest szocialista szavazók ezzel bebizonyosodni látszik.

 De ne felejtsük el, hogy akár az is lehet, hogy csak eltolódás van, és a csalódott MSZP szavazók egyet jobbra léptek ezzel főképp Fidesz szavazókká váltak, és a Fidesszel szembeni szavazók is egyet jobbra léptek. Így az átrendeződés leginkább a két végponton (MSZP és Jobbik) válik látványossá, a Fideszen pedig csak átvonult.

 Utóbbi azért érdekesebb mert az a Fidesz tábor belső struktúrájára is utalhat, hogy az bár jelenleg a legnagyobb azonban olyan belső átalakulásokon megy keresztül, amik egy későbbi törés alapjai lehenek (egyes szavazócsoportok befogadása, míg mások távozása).

 A számoláshoz az egyik feltételezés, hogy a Fidesz közel a maximumot érte el, és az új pártokra szavazók nem akarnak Fidesz szavazói lenni (itt engedvén annak a gondolatnak teret, hogy a Jobbik szavazói volt MSZP szavazók is, az LMP szimpatizánsai között pedig több ex-SZDSZ szavazó található meg, akik másodlagos preferenciája szintén a szocialista párthoz köthető).

 Érdekes eredményeket kapunk ha átlagoljuk a 3. 4. 5. helyezetten végzetteket és hozzáadjuk a 2. helyezetthez, ha az így kapott szám meghaladja (vagy jelentősen megközelíti) az 1 helyen végzettet akkor ott talán van esély arra, hogy a 2. helyen lévő párt előnyre tegyen szert a második fordulóban. Feltételezzük, hogy az első forduló első helyén végzett párt nagyjából a saját maga számára megszerezhető maximumot hozta. Természetesen az a második helyen végzett párt részéről a fordítás lehetősége függ a következő két hétben lezajló esetleges visszalépési tárgyalásoktól és a kampánytól és még sok más egyéb tényezőtől is.

 Véleményünk szerint van 2 körzet, amit jó eséllyel meg tud szerezni az MSZP: BUD16, és BUD19. Van 2 amik közül legalább az egyiket: BUD13 és BUD22. Valamint van 7 olyan, amik közül minimum 2 de inkább 3 várható: BUD03, BUD05, BUD23, BUD26, BUD30, BUD31.

 Valamint hasonló logika mentén haladva nem esélytelen a Fidesz számára BUD20.

 Tehát összefoglalva 5-6 körzetben talán várható hogy az MSZP meg tudja fordítani az első forduló eredményét, viszont az alábbi logika mentén egyben a Fidesznek is van esélye hogy abban az egy körzetben amit az MSZP első körbe megnyert változtasson.

 És most nézzük a számokat Budapesten, némi magyarázattal:

 BUD03

Az látható az adatokból, hogy Menczer 1071-el tudta növelni pártja támogatottságát. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen szereplő pártokat 16038-at kapunk ami 3352-vel kevesebb mint amennyivel az MSZP 2006-ban nyert. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyen végzettek eredményét akkor 3437-et kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyen végzett párt eredményéhez 12601-et fogunk kapni.

 2010 első forduló:

1) Menczer Erzsébet (Fidesz-KDNP) 43,98% - 13 734db

2) Dr. Orosz Sándor (MSZP) 30,02% - 9 164db

3) Szabó Tímea (LMP) 12,88% - 3 985db

4) Fejes István (Jobbik) 9,16% - 2 889db

 2006 második forduló:

1) Dr Orosz Sándor (MSZP) 60,55% - 19390db

2) Menczer Erzsébet (Fidesz) 39,45% - 12 663db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – de az esély eléggé csekély.

 

 BUD04 

 A Fidesz-KDNP színeiben induló Bús Balázs, itt 3179db-al tudta növelni a szavazóinak a számát. Ha 2. 3. 4. helyet összeadjuk 18534-et kapunk, ami 5226-al kevesebb mint az MSZP 2006-os eredménye. Ha a 2. 3. 4. helyezetteket összeadjuk akkor 18534-et kapunk, ami 5226-al kevesebb mint amit az MSZP 2006-ban elért. Ha átlagoljuk a 3. és a 4. helyen végzett párt eredményét 4656-ot kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyezett eredményéhez akkor 13909-et kapunk.

 2010 első forduló:

1) Bús Balázs (Fidesz-KDNP) 49,16% - 19 985db

2) Kiss László (MSZP) 22,84% - 9 283db

3) Quickert Liliána Diána (LMP) 12,46% - 5 066db

4) Zsiga-Kárpát Dániel Gábor (Jobbik) 10,29% - 4 185db

 2006 második forduló:

1) Donáth László (MSZP) 58,57% - 23 760db

2) Bús Balázs (Fidesz-KDNP) 41,43% 16 806db

 

 BUD05

 A Fides-KDNP jelöltje itt 4662 szavazattal javított a 2006-os végső eredményekhez képest. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyezetteket akkor 21387-et kapunk ami 976 szavazattal kevesebbet mint az MSZP egyedül 2006-ban. Ha átlagoljuk a 3. és 4. párt eredményét 5052-t kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyen vézett párt eredményéhez akkor 16335-öt fogunk kapni.

 Érdekesség ebben a szavazókörben hogy Pajor Tibor a Jobbik jelöltje körülbelül 5x annyi szavazatot gyűjtött mint 4 évvel korábban; valamint további érdekesség, hogy 2006-ban a munkáspráti Kerekes Zoltán Gyula még annyi szavazatot se gyűjtött, mint amennyi a kopogtatócédulát le kellett adjon az induláshoz.

 2010 első forduló:

1) Dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz-KDNP) 43,13% - 17 461db

2) Csizmár Gábor (MSZP) 27,87% - 11 283db

3) Tálosné Pálvölgyi Márta (LMP) 13,07% - 5 290db

4) Pajor Tibor (Jobbik) 11,89% - 4 814db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Csizmár Gábor (MSZP) 50,48% - 22 363db

2) Dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz-KDNP) 28,89% - 12 799db

3) Hock Zoltán (MDF) 9,37% - 4 151db

4) Boruzs András Kálmán (SZDSZ) 8,36% - 3 702db

5) Pajor Tibor (MIÉP-Jobbik) 2,25% 997db

6) Kerekes Zoltán Gyula (Munkáspárt) 0,65% 290db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – de az esély eléggé csekély.

 

 BUD06

 A Fidesz-KDNP zászlaja alatt itt új jelölt indult Wintermantel Zsolt személyében, aki 2908 szavazattal jobb eredményt ért el mint elődje 2006-ban. A 2. 3. 4. helyet összeadva 15697-et kapunk, ami csak 101 szavazattal kevesebb mint az MSZP 2006-os eredénye. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyezetteket akkor 3600-at kapunk, amit hozzáadunk a 2 helyezett eredményéhez akkor 12067-et kapunk.

 2010 első forduló:

1) Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) 44,49% - 12 580db

2) Kiss Péter (MSZP) 30,05% - 8 497db

3) Szegedi Csanád (Jobbik) 13,24% - 3 743db

4) Perneczki László (LMP) 12,23% - 3 457db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Kiss Péter (MSZP) 52,31% - 15 798db

2) Mihály Zoltán (Fidesz-KDNP) 32,03% - 9 672db

3) Geberle Erzsébet Ágnes (SZDSZ) 6,85% - 2 069db

4) Pettkó András (MDF) 5,42% - 1 637db

5) Erkel Tibor (Miép-Jobbik) 3,39% - 1 023db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – de az esély eléggé csekély.

 

 BUD08

 A Fidesz-KDNP jelöltje 2405 szavazattal javított. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyezettet 9895-öt kapunk, ami 1877-el elmarad az MSZP 2006-os eredményétől. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyet akkor 2439-et kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyhez 7456-ot kapunk.

 2010 első forduló:

1) Dr. Illés Zoltán (Fidesz-KDNP) 48,63% - 9 367db

2) Hatvani Csaba (MSZP) 26,05% - 5 017db

3) Kaszics Bálint (LMP) 16,74% - 3 224db

4) Dr. Cziráki Adorján (Jobbik) 8,59% - 1 654db

 2006 második forduló:

1) Dr. Kékesi Tibor (MSZP) 55,22% - 11 772db

2) Dr. Illés Zoltán (Fidesz-KDNP) 44,78% - 9 546db

 

 BUD09

 A Fidesz-KDNP új jelölttel indult 2006-hoz képest, aki 576db-bal szerzett jobb eredményt mint 2006-os elődje. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyet 10627-et kapunk, ami 1451-el több mint a Fidesz-KDNP jelöltjének eredménye, viszont 2023-al kevesebb mint az MSZP 2006-os eredménye. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyet 2752-t kapunk, ezt hozzáadva az MSZP 2010 első fordulójához 7876-ot kapunk.

 2010 első forduló:

1) Rónaszékiné Keresztes Monika Mária (Fidesz-KDNP) 46,34% - 9 176db

2) Dr. Kispál Tibor (MSZP) 25,87% - 5 124db

3) Csiba Katalin Gyöngyvér (LMP) 17,47% - 3 460db

4) Silhavy Máté Tibor (Jobbik) 10,32% - 2 043db

 2006 második forduló:

1) Filó Pál (MSZP) 59,53% - 12 650db

2) Dr. Kecskés Gusztáv (Fidesz-KDNP) 40,47% - 8 600db

 

 BUD10

 A Fidesz-KDNP jelöltje alig javított, mindössze 28 szavazattal kapott többet mint 4 éve, azonban mindez majdnem 4%-os javulást eredményezett. A 2. 3. 4. 5. jelölt összesen 9602 szavazatot kapott, ami 1322-vel kevesebb mint az MSZP 2006-ban elért eredménye, de 1421-el több mint a Fidesz-KDNP 2010 első fordulós eredménye. Ha átlagoljuk a 3. 4. 5. helyet 1755-öt kapunk, ezt hozzáadva a második helyhez az 6092-t kapunk, ami 2089-el kevesebb mint a Fidesz-KDNP jelöltjének eredménye.

 2010 első forduló:

1) Dr. Fónagy János (Fidesz-KDNP) 46,00% - 8 181db

2) Dr. Szabó Zoltán (MSZP) 24,39% - 4 337db

3) Moldován László (LMP) 15,58% - 2 770db

4) Pintér Attila (Jobbik) 9,76% - 1 735db

5) Herényi Károly (MDF) 4,27% - 760db

 2006 második forduló:

1) Dr. Szabó Zoltán (MSZP) 57,26% - 10 924db

2) Dr. Fónagy János (Fidesz-KDNP) 42,74% - 8 153db

 

 BUD13

 A Fidesz-KDNP színeiben új jelölt indult, aki 2285 szavazattal kapott többet mint a 4 évvel korábbi jelölt. A 2. 3. 4. jelölt összesen 10399 szavazatot kapott, ami 3236-al kevesebb, mint amit az MSZP 2006-ban elért. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyet 2748-at kapunk, amit hozzáadunk az MSZP elért eredményéhez akkor 9651-et kapunk, ami 258-al kevesebb mint a Fidesz-KDNP jelöltjének eredménye.

 Érdekesség, hogy a munkáspárt jelöltje, kevesebb szavazatot kapott, mint ahány kopogtatócédulát le kellett adnia az induláshoz.

 2010 első forduló:

 1) Dr. Vas Imre (Fidesz-KDNP) 44,42% - 9 909db

2) Pál Tibor (MSZP) 30,94% - 6 903db

3) Dr. Erőss Gábor (LMP) 12,36% - 2 758db

4) Győry Sarolta (Jobbik) 12,27% - 2 738db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Pál Tibor (MSZP) 55,81% - 13 635db

2) Kammermann Csaba (Fidesz-KDNP) 31,22% - 7 627db

3) Dr. Szolnoki Andrea (SZDSZ) 7,29% - 1 780db

4) Kecskés Balázs (MDF) 4,69% - 1 146db

5) Paulik Péter István (Munkáspárt) 0,99% - 241%

 

 BUD14

 Dr. György István 2794 szavazattal kapott többet mint 4 éve. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. jelöltre leadott voksokat 13459-et kapunk, ami 2145-el kevesebb mint az MSZP 4 évvel ez előtti eredménye. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyet akkor 2385-öt kapunk, ezt hozzáadjuk az MSZP eredményéhez akkor: 11070-et kapunk. Az eredmény 2199-el kevesebb mint amit a Fidesz-KDNP jelöltje elért.

 Érdekesség, hogy a Munkáspárt jelöltje nem érte el a leadandó kopogtatócédulák számát sem.

 2010 első forduló:

1) Dr. György István (Fidesz-KDNP) 49,64% - 13 268db

2) Arató Gergely László (MSZP) 32,48% - 8 680db

3) Farnady László (Jobbik) 11,95% - 3 193db

4) Győri Dénes (MDF) 5,93% - 1 586db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Arató Gergely László (MSZP) 53,15% - 15 604db

2) Dr. György István (Fidesz-KDNP) 35,68% - 10 474db

3) Győri Dénes (SZDSZ) 6,62% - 1 944db

4) Kalapos Zsolt (MDF) 3,63% - 1 067db

5) Kajli Béla (Munkáspárt) 0,91% - 268db

 

 BUD16

 2006-hoz képest új személy indult a Fidesz-KDNP részéről. Dr. Simicskó István a korábbi időszakhoz képest 812 szavazattal javított. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyre leadott voksokat akkor 16481-et kapunk, ami 3278-al több mint az első helyre leadott voksok. Azonban ez 1084-el kevesebb mint amivel 4 éve második fordulóban nyert az MSZP. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyezettet 2567-et kapunk,  ezt ha hozzáadjuk a 2. helyezetthez 13913-at kapunk ami több mint az első helyezett elért.

 2010 első forduló:

1) Dr. Simicskó István (Fidesz-KDNP) 44,48% - 13 203db

2) Molnár Gyula (MSZP) 38,22% - 11 346db

3) Diószegi Ernő Endre (LMP) 9,44% - 2 803db

4) Szabó Gábor (Jobbik) 7,86% - 2 332db

 2006 második:

1) Molnár Gyula (MSZP) 58,64% - 17 565db

2) Kristóf József (Fidesz-KDNP) 41,36% - 12 391db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani.

 

 BUD19

 A Fidesz-KDNP színeiben 2006-hoz képest új jelölt indult, aki 2390 szavazattal kapott többet mint elődje. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen végzetteket 16175-öt kapunk ami 1591-el kevesebb mint 2006-os MSZP-s eredmény. Ha átlagoljuk a 3. és 4. voksokat akkor 2965-öt kapunk, amit ha hozzáadunk a második helyhez akkor 13210-et kapunk.

 2010 első forduló:

1) Dr. Szalay Péter (Fidesz-KDNP) 38,33% - 10 673db

2) Dr. Szanyi Tibor (MSZP) 36,79% - 10 244db

3) Tordai Bence (LMP) 13,32% - 3 709db

4) Kovács Bertalan Tamás (Jobbik) 7,98% - 2 222db

 2006 második forduló:

1) Dr. Szanyi Tibor (MSZP) 68,20% - 17 766db

2) Dr. Kosztolányi Dénes (Fidesz-KDNP) 31,80% - 8 283db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani.

 

BUD20

 Ez azon kevés körzet közé tartozik ahol MSZP-s jelölt nyerte az első fordulót, bár veszített 3910 szavazatot 2006-hoz képest. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen végzetteket, 14809-et kapunk, ami 7330-al több mint amit a Fidesz-KDNP jelöltje 2006-ban elért. Ha átlagoljuk a 3. és 4. helyen végzettek voksait 2534-et kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyezett eredményéhez akkor 12276-ot kapunk, ami 300-al több mint amit Dr. Tóth József elért az első fordulóban.

 2010 első forduló:

1) Dr. Tóth József (MSZP) 44,71% - 11 976db

2) Spaller Endre (Fidesz-KDNP) 36,37% - 9 742db

3) Vári György (LMP) 10,02% - 2 683db

4) Csender Tamás (Jobbik) 8,90% - 2 384db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Dr. Tóth József (MSZP) 57,55% - 15 886db

2) Dr. Rétvári Bence (Fidesz-KDNP) 27,09% - 7 479db

3) Szabadi Viktor (SZDSZ) 7,92% - 2 187db

4) Flórián Antalné (MDF) 3,64% - 1 005db

5) Dencsecs György (MIÉP-Jobbik) 3,06% - 844db

 Ebben a körzetben VAN esélye az Fidesz-KDNP-nek fordítani.

 

 BUD21

 A Fidesz-KDNP színeiben új jelölt indult, aki 1761 szavazattal növelni tudta a szavazótáborukat. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen végzettek eredményeit akkor 17873-at kapunk ami 319-el kevesebb, mint az MSZP 2006-ban elért szavazatainak száma. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyezett voksokat 4255-öt kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyezetthez 13619-et kapunk, ami 1910-el kevesebb, mint az első forduló nyertes voksainak száma.

 2010 első forduló:

1) Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) 46,49% - 15 529db

2) Dr. Bárándy Gergely (MSZP) 28,03% - 9 364db

3) Várnai László Sándor (LMP) 15,98% - 5 336db

4) Dr. Gyenes Géza (Jobbik) 9,50% - 3 173db

 2006 második forduló:

1) Dr. Baráth Etele (MSZP) 56,92% - 18 192db

2) Rátonyi Gábor (Fidesz-KDNP) 43,08% - 13 768db

  

 BUD22

 Kulcsár József 2039 szavazattal tudta növelni saját táborát. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen végzett voksokat akkor 18725-öt kapunk, ami 2690-el kevesebb mint amit az MSZP 2006-ban elért. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyezett voksait akkor 4123-at kapunk amit ha hozzáadunk a második helyezetthez 14583-at kapunk, ami 27-el kevesebb, mint amit a Fidesz-KDNP jelöltje elért az első fordulóban.

 2010 első forduló:

1) Kulcsár József Ferenc (Fidesz-KDNP) 43,74% - 14 556db

2) Tóth Csaba (MSZP) 31,43% - 10 460db

3) Hámori Zsolt (LMP) 15,47% - 5 150db

4) Czeglédi János (Jobbik) 9,36% - 3 115db

 2006 második forduló:

1) Dr. Csiha Judit (MSZP) 63,11% - 21 417db

2) Kulcsár József (Fidesz-KDNP) 36,89% - 12 517db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani.

 

 BUD23

 László Tamás 4244 szavazattal szerzett többet mint 2006-ban. Ha összeadjuk a 2. 3. helyen végzett voksokat akkor 14937-et kapunk, ami 3810-el kevesebb mint amit az MSZP 2006-ban elért. Itt mivel nincs 4. párt átlagolni nem tudunk, azonban ha következetesen folytatjuk az eddigi logikát, akkor a 3. és 4. hely 1060-al több szavazata van mint az 1. helyen végzettnek. Ha megnézzük korábbi választásohoz képest a Jobbik 4x-ezni tudta voksjainak számát. Amennyiben ezek a szavazók inkább protest MSZP szavazók akkor változatlan marad a második forduló, ha inkább protest Fidesz szavazók akkor akár még fordíthat is az MSZP.

 2010 első forduló:

1) László Tamás (Fidesz-KDNP) 48,16% - 13 877db

2) Dr. Hetyei László Antal (MSZP) 37,52% - 10 810db

3) Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) 14,32% - 4 127

 2006 ELSŐ forduló:

1) Hajdu László (MSZP) 57,51% - 18 747db

2) László Tamás (Fidesz-KDNP) 29,55% - 9 633db

3) Máté Gyula (SZDSZ) 6,03% - 1 965db

4) Dr. Varga Pál (MDF) 4,26% - 1 387db

5) Szabó István Pál (Miép-Jobbik) 2,65% - 864db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – figyelembe véve a fentieket.

 

 BUD26

 Kucsák László 4257 szavazattal tudta növelni saját bázisát. Ha összeadjuk a 2. 3. helyen végzett voksokat akkor 14061-et kapunk. Itt mivel nincs 4. párt átlagolni nem tudunk, azonban ha következetesen folytatjuk az eddigi logikát, akkor a 3. és 4. hely 430-al több szavazata van mint az 1. helyen végzettnek. Ahhoz képest, hogy 2006-ban a szélsőjobboldali jelölt annyi voksot se kapot ahány kopogtatócédulával indulhatott, jelen választás első fordulójában több mint 5x annyi voksot szerzett. Amennyiben ezek a szavazók inkább protest MSZP szavazók akkor változatlan marad a második forduló, ha inkább protest Fidesz szavazók akkor akár még fordíthat is az MSZP.

 2010 első forduló:

1) Kucsák László (Fidesz-KDNP) 49,22% - 13 631db

2) Simon Gábor (MSZP) 36,94% - 10 230db

3) Makai Tibor (Jobbik) 13,83% - 3 831db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Simon Gábor (MSZP) 52,57% - 15 242db

2) Kucsák László (Fidesz-KDNP) 32,27% - 9 356db

3) Béki Gabriella (SZDSZ)  7,66% - 2 220db

4) Csatlós Csaba (MDF) 4,18% - 1 211db

5) Chorbák János (Miép-Jobbik) 2,57% - 746db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – figyelembe véve a fentieket.

 

 BUD27

 Ughy Attila a Fidesz-KDNP színeiben 3975 szavazattal növelte táborát 2006-hoz képest. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. 5. helyen végzetteket akkor 20650-et kapunk ami 422-vel kisebb mint az MSZP 2006-ban elért eredménye. Ha átlagoljuk a 3. 4. 5. helyen állókat akkor 3230-at kapunk, ezt hozzáadva a 2. helyezéshez 14189-et kapunk.

 2010 első forduló:

1) Ughy Attila (Fidesz-KDNP) 45,73% - 17 401db

2) Dr. Mester László (MSZP) 28,80% - 10 959db

3) Gönczöl András (Jobbik) 11,97% - 4 554db

4) Scheiring Gábor (LMP) 10,08% - 3 835db

5) Ferencz István (MDF-SZDSZ) 3,42% - 1 302db

2006 ELSŐ forduló:

1) Dr. Mester László (MSZP) 52,26% - 21 072db

2) Ughy Attila (Fidesz-KDNP) 33,30% - 13 426db

3) Ferencz István (SZDSZ) 6,95% - 2 801db

4) Katona László (MDF) 4,39% - 1 772db

5) Gönczöl András (Jobbik) 2,26% - 913db

6) Csepeli Zsuzsanna (Munkáspárt) 0,83% - 336db

 

 BUD28

 A Fidesz-KDNP jelöltje 3191 szavazattal szerzett többet mint 2006-ban. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. 5. helyen végzetteket 18305 szavazatot kapunk, ami 532-vel kevesebb mint amennyit Burány Sándor szerzett 2006-ban. Ha átlagoljuk a 3. 4. 5. helyezettek voksait 2880-at kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyezett eredményéhez: 12545-öt kapunk

 2010 első forduló:

1) Dr. Tarnai Richárd (Fidesz-KDNP) 44,83% - 14 872db

2) Burány Sándor (MSZP) 29,13% - 9 665db

3) Pősze Lajos (Jobbik) 11,69% - 3 879db

4) Faith Balázs (LMP) 11,25% - 3 731db

5) Ritter János (MDF-SZDSZ) 3,10% - 1 030db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Burány Sándor (MSZP) 51,89% - 18 837db

2) Dr. Tarnai Richárd (Fidesz-KDNP) 32,18% - 11 681db

3) Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) 8,16% - 2 961db

4) Nagy Tamás (MDF) 4,62% - 1 677db

5) Balázs László (Miép-Jobbik) 2,18% - 792db

6) Hüttner László (Munkáspárt) 0,77% - 280db

7) Sztankovánszki Tibor (Szociáldemokrata Párt) 0,21% - 76db

 

 BUD29

 Földesi Gyula 4349 szavazattal javított. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyen végzettek eredményét 16365-öt kapunk, ami 2322 szavazattal kevesebb mint amennyivel 2006-ban az MSZP nyert. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyen végzett pártok voksait 3375-öt kapunk, amit ha hozzáadunk a 2. helyezetthez 12990 lesz az eredmény.

2010 első forduló:

1) Földesi Gyula (Fidesz-KDNP) 47,92% - 15 060db

2) Dr. Hiller István (MSZP) 30,60% - 9 615db

3) Balogh Barna (Jobbik) 14,95% - 4 697db

4) Hardy László (MDF) 6,53% - 2 053db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Dr. Hiller István (MSZP) 54,68% - 18 687db

2) Földesi Gyula (Fidesz-KDNP) 31,34% - 10 711db

3) Gál Szabolcs (SZDSZ) 6,01% - 2 055db

4) Hardy László (MDF) 5,18% - 1 772db

5) Deli Károly (Miép-Jobbik) 2,78 – 951db

 

 BUD30

 Idén Borbély Lénárd indult a Fidesz-KDNP színeiben, és 3370 szavazattal többet kapott mint elődje 2006-ban. Ha összeadjuk a 2. és 3. helyezett voksait 9823 darabot kapunk, ami 1696-al kevesebb, mint Podolák György 2006-os eredménye. Azonban ez az összeg 642 vokssal kevesebb, mint amit a Fidesz-KDNP jelölje szerzett. Amennyiben ezek a szavazók inkább protest MSZP szavazók akkor változatlan marad a második forduló, ha inkább protest Fidesz szavazók akkor akár még fordíthat is az MSZP.

Érdekesség, hogy 2006-ban a körzetben indult Dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt vezetője, és kevesebb szavazatot gyűjtött, mint ahány kopogtató cédula leadásával eltudott indulni.

 2010 első forduló:

1) Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) 48,31% - 9 181db

2) Podolák György (MSZP) 34,96% - 6 644db

3) Nagy Ferenc (Jobbik) 16,73% - 3 179db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Podolák György (MSZP) 54,88% - 11 519db

2) Horváth József (Fidesz-KDNP) 27,69% - 5 811db

3) Bauer Tamás (SZDSZ) 7,88% - 1 653db

4) Németh Ferenc (MDF) 4,60% - 965db

5) Dr. Bakos Mariann (Centrum) 2,99% - 628db

6) Dr. Thürmer Gyula (Munkáspárt) 1,96% - 412db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani – figyelembe véve a fentieket.

 

 BUD31

 Németh Szilárd 2006-hoz képest 2278-cel növelte támogatottságát. Ha összeadjuk a 2. 3. 4. helyezettet 11603-at kapunk, ami 499-cel kevesebb, mint az MSZP 2006-os eredménye. Ha átlagoljuk a 3. 4. helyen végzetteket 2832-őt kapunk, ezt hozzáadjuk a 2. helyezetthez, akkor 8771-et kapunk, ami megközelíti Németh Szilárd eredményét.

 2010 első forduló:

1) Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) 43,96% - 9 102db

2) Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) 28,68% - 5 939db

3) Hudák János (LMP) 14,27% - 2 955db

4) Hegedűs Tamás Mihály (Jobbik) 13,08% - 2 709db

 2006 ELSŐ forduló:

1) Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) 53,43% - 12 102db

2) Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) 30,12% - 6 823db

3) Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) 8,59% - 1 946db

4) Dr. Bakai László (MDF) 4,89% - 1 107db

5) Dr. Szabó Zsoltné (Centrum) 2,98% - 674db

 Ebben a körzetben VAN esélye az MSZP-nek fordítani.

 

Adatok forrása: http://www.valasztas.hu

 A forradalom, mint olyan a társadalmi tiltakozás egyik végletes formája.

 Tocqueville megfigyelte, hogy a forradalmakkor a kormányzó és a kormányzott rétegek elszakadnak egymástól. Valamint ha a társadalomban megvan a remény a jobb körülményekre (akár úgy is, hogy az adott rendszerben könnyítések történnek) és ez a remény veszélybe kerül, akkor kitör a forradalom. Forradalmi esetben a társadalom a saját jogait, és saját jövőjét próbálja menteni. Tocquevillről és a 48-as forradalmakról bővebben itt.

 Marx később a tömegek (pontosabban osztályok) és a technikai fejlettség felől közelíti meg a kérdést. Véleménye szerint a tömegek igényeit nem tudja már a gazdaság kielégíteni, ezért politikai változásokat követelnek - „hogy a forradalmi rázkódások mögött társadalmi szükségleteknek kell lappanganiuk, amelyeknek kielégülését elévült intézmények gátolják” – olvasható itt. A termelés szerepköréről (azaz a technológiáról és a tulajdonosi viszonyokról) azt tartja, hogy amennyiben technika jelentősen meghaladja termelési viszonynak megfelelőt akkor ellentmondás keletkezik. Eme ellentmondást pedig egy osztály képes csak megszűntetni forradalom formályában – azaz új termelési (és tulajdonlási) viszonyokat teremtve. Marx szemléleténél nem tekinthetünk el attól, hogy ő lineálisan abban gondolkodott hogy a forradalmak nyomán a kapitalista társadalomból szocialista, majd a szocialistából kommunista társadalom lesz.

 A XX. században talán Hannah Arendt az aki legtöbbet foglalkozott forradalomelméletekkel. Véleménye szerint a XIX. században szociális igények azok amik forradalmakhoz vezetnek, és ez módosul a XX. századra, mert a forradalom ismét eredeti céljaiért robban ki azaz: a politikai jogokért.

 Arendt szerint a forradalmaknak 3 szakaszuk van:

 1) az uralmon lévők tekintélyének összeomlása

 2) felszabadulás/kiszabadulás az uralom alól

 3) az új rend megalapozása.

 Hannah Arendt igen sokat foglalkozott 1956-al is.

 (Nagyon sok szerző írt még forradalmakkal, akit bővebben érdekel az alábbi szerzőket keresse: Skocpol, Tilly, Bakunyin, Prudon és még sokan mások.)

 A forradalmak típusánál két félét lehet megkülönböztetni, felülről irányítottat, és egy alulról építezőt. Az alulról építkező forradalmaknál, azonban mindig megjelenik egy új vezető elit, különben a forradalom nem tud kialakulni és csak lázongás fázisában marad.

 Továbbá beszélhetünk véres, mint Romániában volt 1989-ben és vér nélküli forradalmakról is mint amilyen az Őszi Rózsás volt.

 A forradalmak egyik része azok sikeressége. Egy forradalom akkor sikeres, ha eléri célját. Az eredeti állapot visszaállítása esetén nem beszélhetünk forradalomról csak lázadásról, melyet a hatalmát megőrző elit levert. Persze az eredeti és a totális siker esete között számtalan variáció áll fenn. Ilyen az 1956-os magyar forradalom is. Mert bár a rendszer maradt, azonban Kádár vezetésével másfajta lett, mint korábban Rákosi féle volt.

 Sikeres forradalomhoz több belső és külső tényező is szükséges. Kell egy új vezetőképes elit, szükséges a tömegek támogatása, szükséges a regnáló vezetés alkalmatlansága, valamint a nemzetközi helyzetnek is megfelelőnek kell lennie (pl teljesn másképp reagált az USA Castrora mint SZU a magyar eseményekre – persze ennek is megvannak a maga okai).

 A forradalom szóval nem csak politikai és történelmi téren találkozhatunk. Beszélhetünk technikai, technológiai újításokról, sőt már a mindennapi élet hétköznapi szavává vált. Ezzel napjainkra igen elcsépel szóvá avanzsálódott (mint a legtöbb jelentős változást kifejező szó, vagy a legtöbb szuperlativus hiszen ma már minden mosópor forradalmi és minden készülékünk tökéletes).

 A legtöbb forradalmi újítást talán az űrhajózás és az internet hozta el. De vitathatalan, hogy forradalmi eredményekkel büszkélkedhet a legöbb tudományány.

 A bejegyzés aktualitását az adja hogy napra pontosan 1 hónap van még a választások első fordulójáig.

 Mielőtt  írásomba belekezdenék fontos kifejteni egy tényt: én mindenkit arra buzdítok hogy menjen el szavazni és érvényes szavazatot adjon le arra a pártra amelyiket a leginkább önmagához közelállónak talál.

 A választási rendszerünket alapvetően a 1989. évi XXXIV. törvény szabályozza.

 A kérdés megválaszolása előtt két fogalmat szeretnék tisztázni: érvényesség és éredményesség.

 Az érvényességnek az első fordulóban van jelentősége. Ugyanis ekkor fontos hogy a részvétel magasabb legyen mint 50%, és ennek függvényében akkor válik eredményessé is, ha a szavazó választópolgárok több mint fele ugyanarra a jelöltre adta le a voksát. Ebben az esetben véget ér a szavazás.

 Ha második fordulóra kerül sor, akár érvényességi akár eredményességi szempontok miatt, akkor az érvényességi küszöb 25%, eredményességi pedig nincs, azaz a legtöbb szavazatott begyűjtött jelölt lesz a győztes (azaz relatív többséget szerzett).

 A második fordulóba csak azok a jelöltek vehetnek rész akik az első fordulóban legalább 15%-ot elértek, viszont ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor a három legtöbbet elért jelölt fog a papírra kerülni. Visszalépés esetén nem töltődik fel automatikusan a 4. helyen álló jelölttel a lista.

 Noh ezek után térjünk át a bejegyzés címére, azaz feltételezzük hogy szeretnénk részt venni a voksoláson, azonban egyik jelölt se nyerte el a tetszésünket.

 Egyes országokban (pl Spanyolország vagy Ukrajna) már bevezették az úgynevezett fehér kockát, ez annyit jelent, hogy a lapon található egy rubrika ami fölé nincs írva semmi. Az X-et ide téve jelezzük, hogy érdekel a politika, a közélet, azonban az érdekeinket egyetlen párt sem képviseli.

 Itthon alapvetően tehát két lehetőség áll előttünk. Vagy nem húzzuk be egyik jelölthöz sem az X-et vagy pedig mindenkit bejelölünk és ezzel válik érvénytelenné. Ha szigorúan vesszük a szabályokat akkor az előbbi is tökéletesen megfelel. De ha bizonytalanok vagyunk a felöl hogy senki ne használja fel az általunk leadott szelvényt, akkor inkább jelöljük be mindet. Kitörölni ugyanis nem igazán lehet, azonban egy üres szelvényre bárki bármit bejelölhet – ami ugye akaratunkkal ellentétes.

 Zárszóként csak annyit hogy inkább adjon le mindenki érvényes szavazatot, azonban ha ezt mégse akarja akkor legalább menjen el, és adjon le érvénytelent, mert az még mindig jobb, mintha semmilyen szavazatot nem adott volna le.

 A következő írás leginkább csak egy két gondolatot foglalna össze az önkéntes jogkövetésről.

  „Véleményem szerint minden esetben az önkéntes jog­követés a kívánatos, tehát arra gondolok: a jogi normák akkor válnának az emberek sajátjaivá, ha nem félelemből követnék őket, hanem azért, mert azok az erkölcsi érzéküknek, megítélé­süknek is megfelelnek, azzal egybevágnak.” – mondta egy 2006-os interjúban Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos.

 Az önkéntes jogkövetésnek azért vannak alapfeltételei; legyen annyi erkölcsi érzék vagy megítélés az emberben, hogy ezt saját akaratából, teljesen önszántából megtegye. Első felvetésben nem akarok túl komoly dolgokra gondolni csak egyszerű hétköznapi esetek. Az úton ki van téve az 50-es tábla ennek ellenére rendszeresen az autósok legalább 60-al mennek, persze meg lehet magyarázni hogy épp siet, de az egy másik történet. Vagy a gyalogos, aki megnyomja a gombot a zebránál aztán képtelen 1 percet várni és átmegy a piroson.

 Az önkéntes jogkövetés ott kezdődik, ha legalább, akkor meg tudunk felelni a jogszabályoknak, amikor semmilyen hátrányunk nem keletkezik azok betartásából és abból se származik előnyünk, hogy megszegjük őket.

 Ennél már eggyel magasabb szint, ha akkor is képesek vagyunk jogkövető magatartást tanúsítani, ha nekünk közvetett módon hátrányunk származik belőle. Gondolok itt egyszerűen csak az adózási moráll kérdésére. Közvetlenül nyilván senki nem szeret pénzt kiadni, de közvetve meg mindenki elvárja az állam gondoskodó szerepét – ami meg költséggel jár. És most itt nem szeretnék bellemenni a befizetett összeg további sorsába, ugyanis az nem az önkéntes jogkövetés témája.

 Az önkéntes jogkövetésnek van még egy nagyon fontos feltétele mégpedig a jogszabályok való élethez történő alkalmazkodása. Csak hogy előbbi példánknál maradjunk, vajon hány olyan utat lehet összeszámolni, ahol értelmetlenül van kint jóval alacsonyabb tábla, mint ami normális lenne?

 És itt érkezünk el a dolog egyik igazi rákfenéjéhez. Az értelmetlen szabályok megszegését mindenki magától értetődőnek tartja. Sőt egyes esetekben tudatosan felülbírálja az egyén hiszen „hülyeség ami ott van”. És még igaza is van, tényleg hülyeség.

 Azonban ha megtettük az első lépést mi gátol meg bennünket a második megtételében? Elsőre csak ott megy az autós gyorsabban, ahol logikátlan a korlátozás, másodjára már a lakótelepen a játszótér mellett se fogja betartani a korlátozást, hiszen hozzászokik ahhoz, hogy a szabályok értelmetlenek, akkor nyilván mindenhol azok. Igen persze itt bele lehet kötni, hogy az értelmes ember az meg tudja különböztetni… De itt ez csak egy példa, a lényeg a folyamat, hogy ha egyszer megszeg az ember egy – amúgy logikátlan – szabályt, akkor utánna már a logikus és szükséges szabályozást sem fogja saját magára kötelezőnek érezni.

 További szomorú társadalmi következménye az egésznek, hogy azon állampolgárok, akik meg ragaszkodnának a normák betartásához – példánknál maradva betartja a sebességet – társadalmi közröhej és már-már megvetés tárgyává válnak. Vajon hányszor hallottuk már egy egy beszélgetésbe, hogy valaki azzal dicsekszik, vagy épp azt magyarázza egy kollegájának hogyan lehet kevesebb adót befizetni, vagy épp mekkora hatalmas mazsola haladt az úton előtte – szabályosan. Ezek után azok az emberek, akik eddig megpróbáltak szabálykövetőek lenni jobbnak látják ha alkalmazkodnak a társadalomhoz és maguk is inkább normaszegést követnek el, pusztán a konfliktusok elkerülése, a társadalmi megvetés kivédése végett. És akkor azokról még nem is beszéltünk akik rákényszerülnek a normaszegésre, mivel másképp megélhetésük kerülne veszélybe, gondolhatunk itt a sarki fűszeresre, aki kénytelen csalni ha szeretne picit jobban élni.

 Nem állítom, hogy a megoldás egyszerű, mivel a probléma túlságosan összetett egy sima bogbejegyzéshez. Ugye nem csak az emberek hibás hozzáállásáról van szó, hanem egyes szabályok valósághoz való köszönőviszonyáról is, pontosabban ennek hiányáról.

 Úgy vélem, a megoldás első lépés az egyes normák élethez való igazítása. És csak ezek után jöhet az emberek normákhoz való nevelése; lehet hogy akkor erre nem is lenne szükség, hiszen ha normális a jogszabály, akkor az ember önként fogja követni azt.

Egyre érdekesebben alakul az MDF listája. Első körben Borkros Lajos, aztán Debreczeni József, és most Király Zoltán is rajta van. Ki jöhet még? Néhány találgatás, nagy nevek a kis párt listáján?

 

  Török Gábor blogják már elkezdőtek a találgatások a kommentelők között, hogy kik is lennének a húzó nevek, most megpróbálom összefoglalni hogy kik azok akiket el lehetne képzelni. A lista biztos nem lesz teljes és gyakorlatilag eltalálhatatlan az egyé hábbéralkuk és nem nyilvános háttérsérelmek ismeretének a hiányában.

  Az MDF régi nagyöregekkel próbál szavazatokat maximálni. Ez helyén is van, azonban ha elkezdjük megnézni hogy kik kerültek be eddig, akkor úgytűnik hogy egyre erősebb a lista. Kifejezetten húzó erős neveket kerestünk.

  Első nagy név maga Bokros Lajos, ugye ő már az EP választás alatt is húzó név volt, végülis a célját elérte a párt tudott embert delegálni az EP-be, aztán meg is választották miniszterelnök jelöltnek.

  Aztán jött Debreczeni József – kétes hírű publicista – aki előbb még meg se fordult a fejében (videó 4:35től), majd egy hét alatt úgy megfordult hogy csak rákerült arra a listára.

  Majd 16-án jött a hír: Király Zoltán is MDF-es képviselőjelölt.

  És akkor akik felmerülhetnének, szerinzünk (abc sorrendben):

  Bihari Mihály – Alapító tagja volt az MDF-nek. Később ugyan MSZP-s színekben politizálált, majd az Alkotmánybíróság elnöke volt. 

  Gombár Csaba – Jelenleg a Pénzügykutató Zrt igazgatója, korábban volt a MR elnöke. (Rövid életrajz itt.)

  Halmai Gábor – „A TDDSZ és a Nyilvánosság Klub alapító tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője (1989-től). A Társadalomtudományi Társaság vezetőségi tagja (1989-től), elnöke (1995-től).” – forrás és még sok infó.

  Kupa Mihály – Szintén volt MDF-es, ráadásául pénzügyminiszter is volt az Antall-kormáyn idején.

  Sárközy Tamás – Nézetei sokban hasonlítanak Bokros nézeteihez. Ő dolgozta ki a kapitalista átállás pénzügyi és tulajdonosi viszonyokat szabályozó törvények jelentős részét.

  Tölgyessi Péter – Az SZDSZ-nek volt alapítótagja, azonban. Részt vesz az MDF-SZDSZ paktum kidolgozásában. 1998-ban FIDESZ-MDF színekben indult 4. kerületben, majd 2002-ben a FIDESZ-MDF közös listájának 12. helyét foglalta el.

  Vitányi Iván – „A reformköri mozgalom országos irányítója, az MSZP alapítója; 1989-től 1996-ig és 1998-tól 2000-ig országos elnökségi tag, 1990-től 1996-ig választmányi elnök. 2003. szeptember 13-án az MSZP újonnan alapított művelődési tagozatának elnökévé választották. 1990 óta országgyűlési képviselő (1990: országos lista, 1994 és 1998: Bp. 7. vk., V-VIII. ker., 2002: budapesti lista).” – ez az idézet meg innen jött.

 

Persze ezek csak találgatások… ki jöhet még? 

Az ifjúsági szervezetek fő feladata két cél körül forog, az egyik rövidtávú, a másik hosszútávú. Rövidtávon aktivisták, pártkatonák gyűjtése és megtartása, hosszútávon a párt politikusainak és az aparátusának a kinevelése. Ezek a feladatok és szerepkörök természetszerűleg összemosódnak, hiszen az aktivistából válik idővel pártkatona.

 Az aktivistákat két részre lehet osztani, politikai akciókban résztvevőkre, és szabadidőben is pártoskodókra. Az utóbbi az akiből későbbiekben politikus válhat.

 E felosztás mentén az ifjú politikusoknak feladatuk, hogy megőrizzék a csapatukat, lehetőségek szerint fejlesszék (mind tagság mind minőség tekintetében). Általában a tagság mennyiségi része dominánsabb a minőségi részével. (Személyes beszélgetésem alapján gyakran találkozom azzal a problémával, hogy az ifjúsági szervezetek politikusai panaszkodnak, hogy nincs megfelelő kvalitású emberük.)

 Ma alapvetően négy plussz kettő fontosabb ifjúsági politikai szervezetről beszélhetünk:

 FIDESZ - Fidelitas

MSZP – Societas

MDF – IDF

SZDSZ – ÚG

 

Jobbik/LMP-HP

 Azért választottam ezt a felsorolást, mivel a két jelenleg parlamenten kívüli pártnál nem lehet valódi ifjúsági szervezetet találni. Ez szerintem kettős, részint nincs akkora aparátusuk, részint, pedig nem is szükséges, hogy el legyen választva, mivel mindkét pártnak erősen fiatalvonzó az imázsa – politikusai fiatalosak, dinamikusak, és gyakran használnak szleng (vagy szleng közeli) szavakat és szófordulatokat.

 Valójában ma valódi mozgósítással csak a Fidelitas rendelkezik. Messze mögötte van a Societas, és mögöttük az IDF illetve az ÚG.

 Konkrét taglétszámot nem találtam sem a Fidelitas sem a Societas honalpján.

 Véleményem szerint a két honalp közül a Societasé fiatalosabb. Bár egyik sem használ mozgó elemeket a weblapján, azonban a Societas.hu sokkal színesebb, és több lehetőséget tár az index oldal a látogató elé. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Societas oldalán az eseménynaptár baloldalt és fölül és nagy méretaránnyal kapott helyet, ezzel szemben a Fidelitas címoldalon nincs sehol sem. Másik hasonlóan fontos a csatlakozás lehetőségének felkínálása, bár a fidelitas.hu nem rejti le, csak beletette a menüsorba, utolsó linkként, addig a societas.hu weblapon ez szintén nagy betűkkel (talán a legnagyobbal) kiemelkedő helyen található.

 Mind a két ifjúsági szervezet vezetését képzett ember látja el, Societast dr. Varga László, aki a 2010-es listán 17. helyen szerpel, ez biztos parlamenti helynek tekinthető, jelenlegi parlamentnek is tagja. Jobb oldali társa Ágh Péter, 2006-os választások óta tagja a parlamentnek (bár ez a fidelitas.hu weblapról nem tudható), vélhetően a következő ciklusban is országgyűlési képviselő lesz.

 Mindkét szervezet rendszeresen tart civil jellegű megmozdulásokat, legyen szó akár játszótér takarásról akár egy mikulásnapi programról.

 A két szervezet között nagy különbség az ellenzéki-kormánypártiságban van.

 Az ifjúsági szervezetek egyik jellegzetessége hogy a fiatalok megfelelő elérési csatornák használata esetén viszonylag könnyebben mozgósíthatók. Ez általában az aktuális ellenzék szerepét könnyíti meg – kritizálni mindig egyszerűbb. A két szervezet kommunikációján ez meg is látszik. Amíg jelenleg a Societas inkább magyarázó és kevéssé támadható kampányokat tart, addig ezzel szemben a Fidelitas egyértelműen offenzív politikát folytat, és aktívan támadja a kormányt.

 Véleményem szerint 2010-es választások után egy évvel fognak szerepet cserélni az ifjúsági szervezetek. Ugyanis a kormányzás adta természetes nehézségeket akkorra a bal oldali ifjúsági szervezet fogja tudni támadni, és a Fidelitas kényszerül védekező pozícióba.

 Ellenzéki oldalon mindig könnyebb sikeresnek lenni, kérdés hogy ezt ki fogja-e tudni használni a Societas.

 

A címet innen vettem.  

 Igencsak elszomorít a svájci népszavazás eredménye. A nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező állam – véleményem szerint – kicsit weimarizálódott. Bár talán így elsőre túlzásnak tűnik e kijelentés. Weimarizálódás alatt nem azt értm, hogy most Svájc egy totális diktatúrába süllyedne, hanem sokkal inkább azt, hogy a belső feszültségeket egy alapvetően ártatlan kissebbségen vezetik le mégpedig törvényi keretekkel támogatva. A történelemben nem a mostani az első (és van egy olyan szomorú meglátásom, hogy nem is az utolsó) eset, amikor ártatlanok szívják meg. Weimárban is valahogy így kezdődhetett… 

  A képet innen vettem.

 Nyilván nem egyszerű együtt élni a bevándorlókkal. Ezt nem vitatom, nyilván a kulturális különbségekből sok konfliktus adódik. Sőt igenis követelendő a maximális együttélés elérése azoktól, akik idegen országban kívánják életüket folytatni. De az őslakosok sem tilthatják meg hogy identitásukat, hovatartozásukat saját gyökereiket megtagadják a bevándorlók.

 Ne feledjük a tiltott gyümölcs mindig édesebb, és egy ilyen intézkedés nem segíti elő a bevándorlók békés asszimilációját. Radikalizmusra pedig radikális válaszok várhatók… 

  Így az írás közepe felé egy két kérdés:

  Vajon mi lesz jobb attól, hogy ezek az emberek nem építhetnek új mecsetet?

  Kevesebb lesz a muzulmán hívő?

  Megoldódik a bevándorlókkal való bármilyen probléma?

  Hirtelen megint dőlni fog a zsé Svájcba?

  Ja, és ingyen lesz a sör...

  Véleményem szerint a népszavazás eredménye csak feszültségeket fog szítani.

  Nézzünk csak bármilyen példát saját házunk (hazánk) környékéről. Mennyire fel vagyunk háborodva, ha a kisebbségi jogokat akár csak megcsorbítják a környező országokban. Jogosan vagyunk dühösek olyankor. Csak ugye azok a mi érdekeink… Szlovák, osztrák vagy ukrán eseteket úgyis tud mindenki szépszámmal hozni. Svájcban ezzel szemben most két lábbal tiporták mélyen sárba!!!

  Nos véleményem szerint a toleranciának addig kell terjednie ameddig az valóban nem árt nem korlátoz másokat. Tehát ha egy városban az épületek magassága korlátozva van, akkor a mecset sem lehet magasabb. És ugyanezen logika mentén (bár bukfenc van benne hogy harangozni lehet de az imám énekét nem lehet elénekelni, de) egyetértek azzal is hogy az imámok énekét nem engedélyezik.

  Felveti a kérdés a helyes és a jó kérdését is. A svájciak úgy érzik hogy jó nekik ez… azonban valóban helyes-e? A kisgyermek is hiheti, hogy jó dolog konnektorba nyúlkálni, elvégre jó az ha minél több mindent megtapasztal, megismer, megérez… azonban az elektromos vezeték fogdosása mégsem mondható helyes cselekedetnek a gyermek részéről, és ilyenkor felmerül a szülő szerepe, a szülő felelőssége. Vajon a svájciaknál kinek a felelőssége egy ilyen primitív döntés? Ki a szülő? Csak a politikusok?

  Talán észre sem vesszük de történelmi időket élünk át. Sőt, talán nem megyek messzire ha azt állítom, hogy legalább annyira történelmi mint 1989 volt. Csak messze nem olyan látványos.

  2009 november 20-án az Európai Unió elnököt és külügyminisztert választott. Ezzel az állammá válás legfontosabb kritériumai teljesültek.

  Herman van Rompuyról egyenlőre eléggé keveset tudni. Belgium miniszterelnöke volt a Flamand Kereszténydemokrata Párt színeiben. Sokan azt hozzák fel érvként mellette, hogy képes lesz a sokszínű Európát összetartani, mivel igen jól kezelte a flamandok és a vallonok szembenállását Belgiumban.

  Catherine Ashtonról még kevesebbet tudni mint Rompuyról. Az Európai Parlament oldaláról is csak csekély információhoz jut a lelkes látogató. Aki nyomon követte a híradásokat annyit tudhat hogy munkáspárti, nemesi származású.

  Bár igazából itt nem is a személyek hanem a titulusok a legfotnsoabbak. Végre tudunk adni egy választ Henry Kissingernek ha fel akarja hívni európát már tud kivel beszélni! És ha már az USA vizeire eveztünk, talán nem túlzó a hasonlat, hogy olyan időket élünk mint az Amerikai Egyesül Államok 1789 április 30-án… nah igen nekik van 220 év előnyük…

 Nos, a lelkesedés és talán mostmár az akarat is megvan, hogy Európa egyesülve hatékonyabban tudjon fellépni a világ más tájaival szemben.

 

Hajrá Európa! Hajrá Rompuy! Hajrá Ashton!

 

Előre bocsájtom, most nem a kommunizmus ideológiájáról lesz szó hanem a "kommunistázásról". Pontosabban arról szeretnék beszélni, hogy vajon miért is használjuk részben szitokszóként, részben pedig – hibásan – az előző rendszer (és sokszor a mostani) vezetőire. Számomra a dolgoban a legszembetűnőbb hogy értelmiségiek, sőt még politológusok és történészek is, gyakran használják hogy a „kommunista rendszerben”. Nah akkor szögezzük le itt az elején, hogy olyan, mint kommunizmus, vagy kommunista rendszer soha sehol nem létezett – most tekintsünk el a kis kísérleti kommuna telepektől és egy-egy apró hippi közösségektől.

Rövid ideológiai kitérőt azonban mégis kell ejtenünk. Tehát valamikor a XIX. század derekán, a faluról városba áramló tömegekből alakult ki a munkásosztály mint olyan. Az újjonnan megjelenő társadalmi réteg ekkor még gyenge érdekérvényesítéssel bírt. A társadalom tudósok körében ekkorra már egyre inkább formálódó ideólógiáról lehet beszélni: fő ismérve a megtermelet javak magas fokú újraelosztása. (Természetesen itt is több szerzőt is meg lehet említeni, akik már kezdeti szociális juttatások növelését szorgalmazták – pl Robert Owen.)

A társadalmi folyamatok vizsgálata után Karl Marx jutott arra a következtetésre, hogy az osztályok közötti különbség előbb utóbb el fog tűnni, és az emberiség az ős-kommunizmus után – különböző történelmi és társadalmi szakaszokon átlépve, fejlődve – eljut a kommunizmusig. Ennek fő ismérvei: a pénz hiánya, a megtermelet javak szügségletek szerinti elosztása (erre kritikájaként lást Ayn Rand), az társadalom az egyén fölé helyezése. Természetesen ez feltételez egy másfajta gondolkozás módot is, amelyben az egyén képes lemondani a köz javára – véleményem szerint ez a leginkább kritikus pontja a kommunizmusnak.

Magyarországra a kommunista ideológiák viszonylag hamar beértek. A nyugatról (és keletről egyszerre) érkező eszmeáramlat hamar táptalajra talált. Majd az 1919-re (a háború nyomán) olyan mértékű szociális igények léptek fel a lakosság felől, hogy Kun Béla által hírdetett eszme könnyű és fogékony táptalajra lelt. Lakossági támogatással 1919 március 21-én ki is hirdetik az új államformát: Tanácsköztársaság.

Az új rendszer (lévén minden irányból kapitalista országokkal voltunk körülvéve) eleve halálra volt ítélve. Magyarország – és mint minden ország – függ a körülötte lévő állomoktól, így a teljesen életidegen berendezkedés sikertelen, mivel nem képes bekapcsolódni a nemzetközi (piaci és gazdasági) vérkeringésbe.

Külső kényszer és a belső hatalmi harcok nyomán a kiépülő kommunista rendszer hamar és csúfosan összeomlott. Ennek következtében a „kommunista-rendszer” mint olyan eleve egy hamar megbukott sikertelen próbálkozást nevezett meg.

Innentől pedig már több valódi kommunista próbálkozásról nem lehet beszélni. Az viszont tény, hogy sokszor magukat kommunistáknak vallók, illetve a kommunizmus – mint elérendő cél – érdekében többen is cselekedtek.

A következő állomáspontja ennek a Rákosi-korszak. Ha történelmi (századi) léptékkel figyeljük, akkor kirajzolódik a hosszú mérsékelt jobboldali időszak, majd szélső jobboldali korszak, aztán rövid demokrácia, majd szélső baloldaliság, aztán mérsékelt baloldali korszak. Tehát egyfajta szépen kirajzolódó ellentétet látunk a XX. század kétszer 50 éve között.

A Rákosi-korszak szinte természetesen jött a Szálasi uralma után. Véleményem szerint kérdéses hogy az 1945-47-es időszakot tekinthetjük-e demokratikusnak. Bár voltak választsok, de szerintem ez a korszak sokkal inkább Rákosi hatalomátvételének előkészítése. (Ahogy ugyanennek megvan a jobboldali időszaka is, Szálasiék is több éven át készülnek a hatalomátvételére, de – ahogy Rákosiék sem – önerőből erre képtelenk és csak a megfelelő történelmi helyzetben, külső fegyveres erők segítségével tudják ezt megvalósítani.)

Rákosi érdekszférát éppúgy külső erők segítik hatalomra, mint Szálasiékat. A gyökeresen megváltozott ideológia mellett azonban a fennálló hatalomnak igen sok ellensége akadt – érthető okokból. Tehát a rendszer rákényszerül – saját fenntartása miatt – az egyre erőszakosabb eszközök alkalmazására, melyeket az elérendő ideális, tökéletes társadalom a kommunizmus nevében követ el. Itt most nem szeretnék sem számháborúba belemenni, sem pedig a Rákosi vagy a Szálasi korszak volt a rosszabb. Írásom célja nem ez, hanem egy ideológia negatívvá válásának bemutatása.

Ezek végett a Rákosi-korszak egyértelműen egy negatív spirálba kerül, melynél az ideológia maga is elveszíti egyre inkább pozitív tartalmát és ismét egy rosszemlékű, negatív időszak jelzőjévé válik.

A Kádár rendszer ideológiai síkon nem enged a kommunizmus elérésének céljából. Természetesen gazdaságilag már racionálisabb (megkockáztatom az adott kor legracionálisabb) lépéseit teszik meg. Azonban amikor a Kádár rendszer hanyatlani kezd, és az életszínvonal növekedést nem tudja fenntartani, és ekkor is ideológiai síkon a kommunizmus elérést közvetíti az emberek felé a kádári propaganda, az ideológia negatív tartalmát erősíti. Az emberek hiába hallanak egy nemes, szép cél, ha saját bőrükön a javulás helyett stagnálást, vagy inkább romlást éreznek.

Tehát az ideológia, mint olyan ismét negatív tartalomba kerül.

Napjainkra nézve is logikus magyarázatát vélem felfedezni hogy a két nagy párt miért is használja a jelzőt negatív értelemmel.

A Fidesz részéről talán egyszerűbb a magyarázat. A Fidesz számára előnyök ha a Kádári rendszert és annak állampártjákt MSZMP-t minél inkább össze tudja mosni a mostani MSZP-vel. A kommunista szó erre pedig ideális, hiszen (mint fentebb írtam) a XX. század folytán többször is negatív hatás kapcsolódott hozzá. Így amikor az MSZP-hez mint kormánypárthoz is negatív hatás kapcsolódik, akkor a kommunista szó emlegetésével kontextust tud felmutatni a korábbi negatívumok és napjaink negatívumai között. Erre természetes ellenreakció sajátmaguk szociáldemokrataként való definiálása, és a Kádár-korszakot kommunista jelzővel történő illetése.

Az MSZP kommunistázását pedig épp ebből vezetem le. Véleményem szerint ez a tudatos védekezés egyik formája. Természetesen ezzel egyidőben kommunikálják magukról a szociáldemokrata identitást.

A két párt kommunikációja számomra érthető, logikus. Az általam vélt indokokat le is írtam. Azonban azt nem tudom megérteni, hogy a történelem, politológia, jog vagy épp filozófiában jártas hétköznapi emberek miért keverik? Természetesen feltételezni tudom, hogy a hétköznapi emberekkel való kommunikáció így leegyszerűsödik, hiszen a pártkommunikációból átvett szavakat az „hétköznapi” ember nem áll neki elemezni, hanem úgy érti ahogy kapja.

Úgyhogy számomra nyitott kérdés marad, hogy a magukat társadalmi kérdésekre nyitott értelmiségnek miért jó, hogy egy ideológia megnevezését rosszul használja.

Egyszerű? Talán igen…

Kényelmes? Talán igen…

 

 A Magyar Szocialisa Párt nehéz körülmények között indult neki a 2009-es Európa Parlamenti választásoknak. A párt már második ciklusát tölti kormányon, és a kormányzásból eredő népszerűség-veszteség jelentős startelőnyhöz juttatja az ellenzéki pártokat. Saját magát a párt nem valakikkel szemben definiálja (lásd SZDSZ), hanem egy általános kampányba kezd bele.

 

---

 

Az MSZP (és általában a többi párt) kampányára elmondható hogy kevés Európai Uniós témát érint. Ennek oka, hogy a szavazópolgárokat nehéz mozgósítani uniós témákkal, mert azokat nem érzik közvetlenül a saját életükhöz kapcsolódónak – bár közvetve tudják, hogy fontos de mégis minden párt alapvetően hazai (határokon belüli) témákkal kampányolt. Ugyanez a tendencia az EU többi államában is megfigyelhető.

 A párt  programja alapvetően választási program. Populista elemekkel tűzdelt, egyszerűen fogalmazott. Gyakorlatilag a 13 fő pontjában, a teljes társadalmat lefedi (több helyen átfedések is megjelennek). A programban itt is dominálnak a hazai témák. Szinte mindegyik fő pont kifejtésénél belekerültek a Magyarországgal kapcsolatos vállalások.

 Az MSZP-nél (és más pártoknál is) hiányoltam az uniós kérdések megjelenítését. Ha „hétköznapi” szavazó szemével nézem, akkor a kampány alatt ezek egyáltalán nem jelentek meg. Maximum esetenként és minimálisan. Ha kicsit jobban próbálok utána járni a témának akkor se nagyon lehet hivatalos álláspontot találni a főbb Uniós kérdésekre pl: Törökország csatlakozásának kérdése, Svájc bekényszerítése, versenyképesség az USÁ-val és Kínával szemben, orosz gázfüggőség, és még tucatszám lehet sorolni az államközösséget érintő fontosabb kérdéseket, melyeket hiányoltam a kampányból.

 A porgramot lásd:

http://mszp.hu/public/downloads/pdf/mszpvallalasok_a_kovetkezo_ciklusra.pdf

 A fentebbi kérdésekre, csak személyesen politikus ismerőseim révén tudtam választ kapni (hangsúlyoznám hogy ez minden párt esetében igaz).

 Amennyiben egy enyhe értékítélet megengedhető akkor megjegyezném, hogy az egyik leggyengébb kampányt folytatta az MSZP a fő pártok (értsd: SZDSZ, FIDESZ, MDF, LMP HP, Jobbik) közül.

 A lista vezető három arca Göncz Kinga, Gurmai Zita, Herczog Edit. Mindhárom ember szakmájában sikeres, szakmai hozzáértése megfelelő a poszt betöltésére. Továbbá fontos, hogy a párt szemszögéből nézve mindegyik név tradicionálisan baloldali értékű, gondolkodású embereket takar. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a róluk készült képek, fotók kifejezetten előnytelenek.

 Ha összehasonlítjuk a fő pártok vezető arcokat a legkevésbé dinamikus, legkevésbé fiatalos legkevésbé lendületes az MSZP listavezetői. Szerintem a leglendületesebb legfiatalosabb vezéregyéniséget a Jobbik tudta felépíteni.

 Véleményem szerint egy tömegpárt (aminek ráadásul van ifjúsági szervezete) nem engedheti meg magának, hogy ilyen módon ábrázolja a listavezető figuráit. Bár attól is függ, hogy kiket céloztak meg, mint lehetséges szavazók.

 Az MSZP logója kifejezetten gyenge. A vörös és a rózsaszín kombinációja a lilával messziről láthatalan összemosódik. Mindezt tetézi egy gyenge világos kékes háttérrel, ami méginkább segít az összemosódásban. Véleményem szerint ez az összkép nem képvisel erőt, sokkal inkább egy 70-es évekbeli reklámra asszociál az ember. Különös tekintettel a jobb oldalon található sárga négyszögre.

 

A kampányfilmek viszont ennek ellenkezőjei:

https://www.youtube.com/watch?v=tHWWi8Np9ZU&feature=related

 https://www.youtube.com/watch?v=aoMcQSua_i0&feature=related

 A két kampányfilm szinte azonos vizuális motívumra épül (de vannak eltérő jelenetek). A nagy különbség a narrátor hangjában rejlik. A két hang eleve két társadalmi csoporthoz szól és egyben két korosztályhoz is. Ügyes húzás, hogy azonos képsorokra azonos tartalmat de más hanganyaggal töltenek fel. Ezek különbözőek ezért felhívják magukra a figyelmet – akkor is ha az egyiket már látta az ember, de a másik kicsit más és az apró különbség figyelemfelkeltő – viszont mivel sok az azonosság könnyen megmarad az emberek fejében.

 A középosztálybeli családról keveset tudunk meg. A társadalmi státuszukra leginkább az autóból lehet következtetni. Átlagos autó, átlagos emberekkel. Se nem sikertelen, se nem kiugróan gazdag – ebből következően esetleg kiugróan ellenszenves. A tökéletes kis szürke hétköznapi egyén megtestesítője. A két narrátor-hang a korokból fakadóan kicsit más aspektusban adja elő a kampány üzenetét. Az idősebb férfi inkább a múltból indul ki, említi a rendszerváltást, a Bokros-csomagot, és persze kikerülhetetlen a válság. Fő üzenete, hogy voltak bajok és azok is kellően lettek kezelve, tehát jó a kormány, MSZP-re kell szavaz (itt is fontos hogy sok hazai téma!). A fiatal női hang alatt inkább az aktuális kérdések köréből közelíti meg (pl gárda, tüntetések), és saját egyszerű logikájával a „közhelyes jó” mellett teszi le a voksát pl párbeszéd, béke. Ezen üzeneteket továbbá erősíti, azzal hogy uniós forrásokból sikerült több projektet végigvinni, tehát jó az út, erre kell haladni, az MSZP listájára kell szavazni.

 A videó üzenetek fő mondani valója hogy ami van az jó és ezért nem érdemes változtatni. Ezzel kicsit ellentétes a szöveges üzenet: „Újult erővel” – az újult szó véleményem szerint ellentétes egy olyan párt meglévő (amúgy is tépázott) image-ével amely második kormányciklusának felén is túl van. Nyilván a Bajnai féle váltásra, az új kormányra akart a párt ezzel a szlogennel utalni. Azonban így ellentétbe keveredik a filmek üzenetével.

 Számomra teljesen értelmezhetetlen az MSZP logójának jobb alsó sarokba való száműzése. Véleményem szerint, ha egy párt elindít egy kommunikációt akkor ennek egyértelmű utalásnak kell lennie arra a logóra ami alá a szavazócetlin az ember a voksát leadja. Ezzel az elvvel, teljességgel szembe ment a párt kampánya. A szavazócetlin megejelnő szegfűforma gyakorlatilag a kampány kommunikációs eszközökön minimálisan látható, minden üzenetközvetítő médiumon eldugott.

 Összegzésképpen elmondható hogy a nagy pártok közül – véleményem szerint – a leggyengébb kampányt hozta össze az MSZP, annak ellenére, hogy vélhetően a legtöbb forrással rendelkezett (bár tény hogy mozgósítási képességei igen csekélyek a FIDESZ-hez képest).

 Ha az eredményeket nézzük, akkor a Jobbik 3 ezzel szemben az MSZP 4 képviselőt küldhet az EP-be. (Most eltekintve a Jobbik általános előnyétől a többi párttal szemben, hogy semmilyen parlamenti múlttal nem rendelkezik.) Szerintem igencsak elgondolkodtató, hogy egy jóval kisebb költségvetésű kampány is majdnem annyi szavazatot tudott mozgósítani.

 Az írásban legfőbb forrásként az http://mszp.hu/ujulterovel/ weblapot használtam.

 Kedves Látogatók!

 

A blog célja, hogy kicsit elkalandozzunk az akutál politika, a politikatudomány, az ideológiák, és egyéb állammal vagy a társadalommal kapcsolatos kérdések világában. Az aktualitások mellett előveszünk már nem aktuális kérdéseket is, abban a reményben, hogy "utólag okosabban" át tudjuk gondolni. Bár a témáink kényesek, de törekszünk az objektivitásra. Igyekszünk könnyed, közérthető formában, ám egyértelműen fogalmazva írni. 

Ez a kezdő bejegyzés azért is jelent meg, mert ide lehet írni véleményeket, ötleteket témajavaslatokat. Gyakorlatilag bármit.

A blogot végzett politológusok, szociológusok, politikatudományi hallgatók írják. 

 

üdv:

PoliticalNet