Talán észre sem vesszük de történelmi időket élünk át. Sőt, talán nem megyek messzire ha azt állítom, hogy legalább annyira történelmi mint 1989 volt. Csak messze nem olyan látványos.
2009 november 20-án az Európai Unió elnököt és külügyminisztert választott. Ezzel az állammá válás legfontosabb kritériumai teljesültek.
Herman van Rompuyról egyenlőre eléggé keveset tudni. Belgium miniszterelnöke volt a Flamand Kereszténydemokrata Párt színeiben. Sokan azt hozzák fel érvként mellette, hogy képes lesz a sokszínű Európát összetartani, mivel igen jól kezelte a flamandok és a vallonok szembenállását Belgiumban.
Catherine Ashtonról még kevesebbet tudni mint Rompuyról. Az Európai Parlament oldaláról is csak csekély információhoz jut a lelkes látogató. Aki nyomon követte a híradásokat annyit tudhat hogy munkáspárti, nemesi származású.
Bár igazából itt nem is a személyek hanem a titulusok a legfotnsoabbak. Végre tudunk adni egy választ Henry Kissingernek ha fel akarja hívni európát már tud kivel beszélni! És ha már az USA vizeire eveztünk, talán nem túlzó a hasonlat, hogy olyan időket élünk mint az Amerikai Egyesül Államok 1789 április 30-án… nah igen nekik van 220 év előnyük…
Nos, a lelkesedés és talán mostmár az akarat is megvan, hogy Európa egyesülve hatékonyabban tudjon fellépni a világ más tájaival szemben.
Hajrá Európa! Hajrá Rompuy! Hajrá Ashton!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.