Száz és ezer szám lehet sorolni az MSZP hibás döntéseit. Sőt kell is, azonban az egyes konkrét döntések értékelését bízzuk a párt prominenseire és véleményvezéreire. Azonban van egy magasabb szintje a dolgoknak. Megpróbáltunk összeszedni pár olyan pontot, ami stratégiai hiba az elmúlt 8 év politikai döntéseiben – hangsúlyozzuk a politikai, és nem a szakpolitikai döntéseket, eseményeket próbáltunk összegyűjteni. A felsorolás nem tükröz sorrendet.

1) Polgári Körök Balról

 A Fidesz a 2002 választási veresége után a szavazóbázisa egyben tartására hozta létre a Polgári Köröket. A sikeres taktikai húzásnak volt egy további pozitív hatása is, megnyílt egy fontos kommunikációs csatorna a párt és a szavazók között. Így könnyebben jutottak el az igények a szavazóktól a Fidesz felé. Továbbá ha a Fidesz ügyesen használja a Polgári Köröket a szükséges megszorításokat is könnyebben tudja a társadalommal elfogadtatni. Ezek hiánya az MSZP-t versenyhátrányba kényszerítette.

2) Háttér értékelő-elemző alapítvány hiánya

 Bár mindkét párt mögött van alapítvány (MSZP – Táncsics Alapítvány, Fidesz – Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány) azonban ezek a szervezetek elsősorban a pártok kiegészítő szervezetei, amelyek politikai küldetéssel rendelkeznek – cselekvéseiket és véleményüket erősen befolyásolja a párt irányvonala és a párt igényei. Ezzel szemben a Századvég Alapítványt kevéssé köti pártfegyelem, így érdemi szakmai munkát tud kifejteni. Az általa előalított anyagok, szakmai színvonala megfelelő. Bár párthovatartozása egyértelmű mindenki számára, azonban mindez nem ment a munka színvonalának rovására.

3) Belső konfliktusok kivetítése

 Az MSZP többször is hangos volt a belső konfliktusaitól. Akár eszünkbe jut Gyurcsány Ferenc és Kiss Péter harca a miniszterelnöki pozícióért, akár Bajanai Gordon már már komikus kiválasztása. Az nem probléma, ha egy párton belül több nézet is ütközik, azonban ha a több nézet párton kívül is egymásnak esik az a párt számára káros – mivel nem egységet mutat hanem bizonytalanságot.

4) Rend párti politikus hiánya

 Horn Gyula, és Keleti György háttérbe szorulása óta az MSZP keretein belül hiánycikké vált egy olyan politikus aki a rendpártiságot képes megjeleníteni a választokkal szemben. Ezen embereknek – bár vitatható történelmi szerepük; különösen Horn Gyulának – rendvédelmi szervekben betöltött korábbi pozíciója egyfajta kemény, rendpártságot sugárzott kifelé. A két politikus már idősebb, azonban pótlásuk nem sikerült, bár korábban a rendőrségtől érkezett Doszpot Péter, vagy a honvédségtől Vári Gyula. Azonban nekik nem sikerült hosszú távon beépülni a pártba és az előbbi emberek image-ét továbbvinni.

5) Ideológiai és kommunikációs önellentmondás

 Az MSZP saját magát szociáldemokrata pártként definiálja. Azonban politikája és kommunikációja sokkal inkább kapitalista és piacpárti. A kommunikáció és a cselekvés közti különbségek önellentmondáshoz vezetnek. A párt ezek feloldásával próbálkozott, elvégre az Angliából importált harmadik utas politika nagyjából ezt takarná – viszont ezzel szemben a klasszikus szociáldemokrácia sokkal inkább az északi államokra jellemző. A szociáldemokrácia értékei és követelményei még elvi síkon se – vagy csak igen minimálisan – fogalmazódtak meg.

6) A kormányzás természetes eróziója

 Bármely párt van kormányon, az esetek döntő többségében a népszerűsége csökken. Természetesen megfelelő kampánnyal és hatékony kommunikációval ezen lehet változtatni, azonban válság sújtotta időszakban a kormányok kényszerpályán cselekszenek, és óhatatlanul az állampolgárok számára rövid távon kellemetlen döntéseket kénytelenek meghozni – ami viszont népszerűségük csökkenésével jár. Valamint ide tartozik, hogy kormánypozícióban minden tömegpártnál megjelennek az olyan emberek akik puszán önös érdekből, csak saját haszon végett vannak egy párt oldalán; ezek pedig óhatatlanul a korrupció és egyéb nem kívánatos döntések melegágyai lesznek.