Szemezgetés a Századvég alapítvány egyik írásából:
„Jó kormányzás és az állam
... a legfőbb probléma ma abban áll, hogy egy aktív, erős és intelligens állam helyett egy tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt állammal van dolgunk, amely joggal váltja ki az állampolgárok bizalmatlanságát. A gyenge állam és a rossz kormányzati teljesítmény azonban nem magyarázható csupán külső okokkal (például a „konjunktúra”, kedvezőtlen világpiaci olyamatok, gazdasági világválság stb.), hanem a problémák egy jelentős része magában a kormányzás minőségében, azaz a diszfunkcionális, a problémák természetét félreértő, rövid távú egyéni vagy pártpolitikai érdekeket követő kormányzati gyakorlatban is keresendő. vagyis az állam lezüllesztése a rossz kormányzás szükségszerű következménye.
§
… a (párt)politikai logika korlátok közzé szorítja a szakpolitikai koncepciók érvényesülését…
§
… a struktúra radikális átalakítására vállalkozó kormányzati erőfeszítések kaotikus következményekhez vezetnek…
§
… a jogszerűség és a normativitás erősítése…
§
… a képviseleti demokrácia kiegészítése (s nem felváltása) civil konzultációkkal és a polgárok közvetlen képviseletével…
§
… a demokrácia kiszélesítése. azáltal, hogy a civil szférát bevonja a közpolitikai döntések kidolgozásának folyamatába, a részvételi demokrácia intézményrendszerét a közvetlen, konzultatív demokrácia eszköztárával egészíti ki….
§
… a politikai erőtér jelenlegi struktúrájának az átalakulására van szükség. a politikai erőtér jelenlegi szerkezete a háborús logika, a bunkermentalitás és szavazat/profitmaximalizálás előfeltevései alapján működik. ez többek között azzal a következménynyel jár, hogy a közpolitikai kérdések alárendelődnek a pártpolitikai küzdelmek stratégiai lépéseinek…
§
… szükséges a munkavállalók bérének felzárkóztatása, mert a munkabéreknek stabilan fedezniük kell a családon belüli generációs újratermelés forrásigényét, ugyanakkor megfelelő adó- és bérjárulékot kell képezniük a közfeladatok finanszírozásához…
§
... módosítani kell a közteherviselés szerkezetét, mégpedig úgy, hogy az a jövedelem, a tulajdon és a fogyasztás dimenziójában megkülönböztetés nélkül és progresszív jelleggel jusson érvényre…
Gazdaságpolitika
… a magyar állam finanszírozása megdrágult…
§
… a forint pozíciója gyengül, a hitelezés rendszerének átalakítása folytán a lakosság és a vállalati szféra nehezebben jut forrásokhoz…
§
… a piaci verseny mérséklődik, a munkanélküliség növekszik, a foglalkoztatottak számának csökkenése miatt az állam szociális kiadásai az államháztartás passzívumával együtt emelkednek…
§
… mivel a verseny csökken, emelkedik a tőkekivitel, csökken a belső fogyasztás és az export volumene, illetve elmaradnak a beruházások is, az ország gdp- és gni-mutatói roppant teljesítményvesztésről tanúskodnak majd…
§
… a magyar politikai elitet a paralizált állapotok és a bunkermentalitás jellemzik. a politikai pártok képtelenek megegyezni egymással, túllépni saját sérelmeiken, minden lépésüket a majdani választásokon való szereplésüktől teszik függővé…
§
… hosszú és középtávon az élőmunkát terhelő adók jelentős csökkentése a fogyasztási és vagyoni típusú adók növelése mellett…”
Forrás: Szazadveg.hu
Akinek van ereje érdemes végigolvasni az egészet … Igazából egy tanulsága van, dumálni mindig könnyebb min cselekedni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.