Political Net

Lehet más a szocialista párt?

 Az MSZP bukása nem kétséges immáron. A pártnak megújulásra van szüksége, azonban nem csak retorikájában küllemeiben, hanem vezetésében is. Az első lépés megindult Lendvai Ildikó lemondásával. Azonban az igencsak kérdéses, hogy milyen mély változások fognak végre menni az MSZP belső szerkezetében.

 Ha megnézzük a párt alakulása óta eltelt időt, akkor megfigyelhető hogy a vezető pozíciót mindig is változtatta. Elsőként beszélhetünk egy Horn-Kovács időszakról, utána egy Medgyessy időszakról, majd egy Gyurcsány korszakról. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy amellett hogy a forntpolitikusok változtak ezek inkább hangsúlyeltolódások voltak. Talán első körben Gyurcsány hatalomátvétele volt az, amit valódi váltásként tekinthetünk, ugyanis a korábbi pártvezetés nagyjából egy időszakból érkezett.

 Természetesen túl éles határokat nem lehet húzni, hiszen, ha egy párt központi embere kiesik, akkor a mögötte lévő erőforrások is kiesnek – értjük mindezt humán, és gazdasági erőforrásokra is. Tehát, ha egy újabb generáció érkezik az MSZP vezető pozícióiba azoknak mindenképpen ki kell egyezni a mostani vezetőkkel, különben csak belső harcok terepe lesz a párt valódi munka helyett.

 A legismertebb hazai változás a Fideszhez köthető. 1994 után az addigi liberális pártból egy konzervatív párt lett; sokan – pl Fodor Gábor – ekkor ültek át az SZDSZ padsoraiba. Azonban a Fidesz jelenleg nyerő pozícióban van és nyerő csapaton nem változtat a csapatkapitány.

 Az MDF 1994-es bukását követően képtelen volt érdemben megújulni és ezzel a politikai paletta szélére került, és bár ügyes taktikai húzásokkal sikerült 2010-ig parlamenti pártnak maradnia, domináns szerepből kiesett.

 Egy pártnak alapvetően igazodnia kell a többi párthoz, a gazdasághoz, és a saját belső hatalomrendszeréhez. (Akit részletesebben érdekel a pártok változékonysága katt ide egy Csizmadia cikkért.)

 A kérdés alapvetően az, hogy jelenlegi vezetés helyébe kik is léphetnének, illetve hogy a jelenlegi vezetés – különös tekintettel Gyurcsány Ferencre – képes e elfogadni esetleges háttérszereplői státuszt. Véleményem szerint Gyurcsányra nem jellemző a visszavonulás – mint anno volt az Medgyessyre. Ez megnehezíti az a vezetői pozícióba törekvők útját.

 Legfontosabb kérdés, hogy az MSZP választmánya ki mellé fog állni – másképp fogalmazva, képes lesz-e a korábbi vezetéssel szembe helyezkedve utat engedni az „új generációnak”. Amennyiben igen, akkor még mindig fontos kérdés a két generáció racionális kiegyezése. E két lépcsőfok megjárása után indulhat el sikerrel az MSZP a megújulás irányába.

Irány magyar szociáldemokrácia?

 Amennyiben az első két lépést sikerült megtenni a következő kulcskérdés a merre tovább. Az MSZP jelenleg retorikájában és önmeghatározásában bal oldali, cselekményeit tekintve azonban inkább jobboldali gazdaságpolitikát folytató párt. A piac és az öngondoskodás korábban a jobboldalhoz volt köthető, azonban az angol harmadik út megjelenése után terjed el a bal oldali pártok között. A válság elmosta a piacba vetett hitet, és a nagyobb szociálishálót és fokozottabb államot hirdető pártok számára adott nagyobb felhatalmazást. A sors fintora, hogy itthon a legnagyobb jobboldali párt az amelyik szociáldemokrácia jellegzetességeit kommunikálja kiegészítve nemzeti retorikával.

 Jelenleg Magyarországon van szociáldemokrata párt. Azonban az emberek java mit sem tud róla.

 Az MSZP előtt egy esetleges irányvonalként felderenghet az, hogy visszatérjen a klasszikus szociáldemokrata eszmékhez. A fogadókészség – a Fidesz retorikájából kiindulva – megvolna egy valós szociáldemokrata pártra. A magyar baloldal legnagyobb pártja vélhetően sokat tanulhatna az északi államok szociáldemokrata pártjaitól.

 A kérdések nyitottak, és a rájuk adott válaszok akár mások is lehetnek. Azonban annyi bizonyos hogy 2010 április 11-e után meg kell változnia a magyar baloldal legnagyobb pártjának. Kíváncsian várjuk mindannyian milyen lesz az „Új Baloldal”?